Mikor kell és mikor nem kell adózni a napelem után

napelem megtérüléseA Pénzcentrum internetes portál feltett pár kérdést a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), a válaszokból viszont nem tudhattuk meg konkrétan, hogy kinek és miért kell adóznia akkor, ha a háztartási kiserőművek (pl. a napelem) túltermelnék az éves átlagot.

A napelemes rendszerek bizonyára sok olyan ember vagy cég figyelmét felkeltették, akik érdeklődnek a megújuló energiaforrások iránt, vagy pusztán fontosnak tartják a környezet megóvását. Az ilyen rendszerek azonban nem kétfilléres kiadások, ráadásul a megtérülésük sem feltétlenül a pénztárca vastagodásában mérhető. Az évek óta tartó gazdasági válság tovább nehezíti a napelemek elterjedését, különösen Magyarországon, ahol az imént említett problémákon kívül még számos akadályozó tényezők vannak. Ott van például a Metár-rendszer bevezetésének sikertelensége, mely bizonyos európai országokban már évek óta működik, és aminek lényege, hogy a szolgáltatók emelt áron veszik át a napelem által megtermelt energiát. 

Ahelyett, hogy valamiféle könnyítés érkezett volna, mely segít a napelemes rendszerek elterjedésében, január elsejével egy új rendelkezésnek köszönhetően túltermelés esetén körülbelül 35%-kal fognak kevesebbet kapni az eddigiekhez képest azok, akik rendelkeznek, vagy szeretnének rendelkezni az áramtermelővel. 

Hogy további tényezőkkel rémiszthessük el az embereket az egyébként igen fontos és hasznos technológiától, számon kell vennünk azt a törvényt is, mely az üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő ellenérték elérésére irányuló tevékenységről szól. Az a személy vagy szervezet, aki vagy ami ilyen jellegű tevékenységet folytat, az adóalanynak számít. Ez pontosan mit is jelent? Röviden és tömören azt, hogy a megtermelt áram után adózni kell.

Azt fontos kiemelni, hogy az olyan magánszemélyek, akik a megtermelt áramot csak a saját háztartási szükségleteiknek fedezésére használják, és az otthon tartott kiserőművek más célt nem szolgálnak, akkor ebben az esetben mentesülnek a bejelentkezési kötelezettségektől és nem válnak az áfa alanyává.

Az adóalanyiság kérdésében tehát nem az a lényeges, hogy mekkora rendszert telepítettek adott háztartás esetében, hanem hogy a megtermelt fölösleggel mit kezd az erőmű tulajdonosa. Amennyiben üzletszerű vagy rendszeres értékesítésről beszélünk, természetesen adókötelessé válik a tevékenység.

Szintén adózni kell abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként a gazdasági tevékenységhez szükséges energia előteremtésére tartunk háztartási kiserőművet. Ebben az esetben a többlet energia értékesítése számlaköteles, amit a tőle villamosenergiát vásárló felé kell benyújtani. 

Összefoglalva

A Pénzcentrum kérdéseire tehát nem adott a NAV pontos válaszokat, így nincsenek konkrét adatok arról, hogy egy magánszemély túltermelése mikor válik adókötelessé, ebből kifolyólag valószínűleg egyedi elbírálás útján fogják meghatározni, hogy a tevékenység üzletszerű, vagy sem. Minden olyan esetben, amikor rendszeres ellenérték elérésére törekszik a tulajdonos, a tevékenység után adózni kell, illetve akkor, ha egyéni vállalkozóként a gazdasági tevékenység ellátására tartjuk fönt a napelemet.