Mikor kell és mikor nem kell adózni a napelem után

napelem megtérüléseA Pénzcentrum internetes portál feltett pár kérdést a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), a válaszokból viszont nem tudhattuk meg konkrétan, hogy kinek és miért kell adóznia akkor, ha a háztartási kiserőművek (pl. a napelem) túltermelnék az éves átlagot.

A napelemes rendszerek bizonyára sok olyan ember vagy cég figyelmét felkeltették, akik érdeklődnek a megújuló energiaforrások iránt, vagy pusztán fontosnak tartják a környezet megóvását. Az ilyen rendszerek azonban nem kétfilléres kiadások, ráadásul a megtérülésük sem feltétlenül a pénztárca vastagodásában mérhető. Az évek óta tartó gazdasági válság tovább nehezíti a napelemek elterjedését, különösen Magyarországon, ahol az imént említett problémákon kívül még számos akadályozó tényezők vannak. Ott van például a Metár-rendszer bevezetésének sikertelensége, mely bizonyos európai országokban már évek óta működik, és aminek lényege, hogy a szolgáltatók emelt áron veszik át a napelem által megtermelt energiát. 

Ahelyett, hogy valamiféle könnyítés érkezett volna, mely segít a napelemes rendszerek elterjedésében, január elsejével egy új rendelkezésnek köszönhetően túltermelés esetén körülbelül 35%-kal fognak kevesebbet kapni az eddigiekhez képest azok, akik rendelkeznek, vagy szeretnének rendelkezni az áramtermelővel. 

Hogy további tényezőkkel rémiszthessük el az embereket az egyébként igen fontos és hasznos technológiától, számon kell vennünk azt a törvényt is, mely az üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő ellenérték elérésére irányuló tevékenységről szól. Az a személy vagy szervezet, aki vagy ami ilyen jellegű tevékenységet folytat, az adóalanynak számít. Ez pontosan mit is jelent? Röviden és tömören azt, hogy a megtermelt áram után adózni kell.

Azt fontos kiemelni, hogy az olyan magánszemélyek, akik a megtermelt áramot csak a saját háztartási szükségleteiknek fedezésére használják, és az otthon tartott kiserőművek más célt nem szolgálnak, akkor ebben az esetben mentesülnek a bejelentkezési kötelezettségektől és nem válnak az áfa alanyává.

Az adóalanyiság kérdésében tehát nem az a lényeges, hogy mekkora rendszert telepítettek adott háztartás esetében, hanem hogy a megtermelt fölösleggel mit kezd az erőmű tulajdonosa. Amennyiben üzletszerű vagy rendszeres értékesítésről beszélünk, természetesen adókötelessé válik a tevékenység.

Szintén adózni kell abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként a gazdasági tevékenységhez szükséges energia előteremtésére tartunk háztartási kiserőművet. Ebben az esetben a többlet energia értékesítése számlaköteles, amit a tőle villamosenergiát vásárló felé kell benyújtani. 

Összefoglalva

A Pénzcentrum kérdéseire tehát nem adott a NAV pontos válaszokat, így nincsenek konkrét adatok arról, hogy egy magánszemély túltermelése mikor válik adókötelessé, ebből kifolyólag valószínűleg egyedi elbírálás útján fogják meghatározni, hogy a tevékenység üzletszerű, vagy sem. Minden olyan esetben, amikor rendszeres ellenérték elérésére törekszik a tulajdonos, a tevékenység után adózni kell, illetve akkor, ha egyéni vállalkozóként a gazdasági tevékenység ellátására tartjuk fönt a napelemet.

A földhivatalnak is kell az energetikai tanúsítvány

energetikai tanúsítványEz év elejétől (2012) már kötelező elkészíttetni az energetikai tanúsítványt a lakások

  • eladásakor,

  • vagy egy évnél hosszabb bérbeadásakor.

Csak az nem volt eddig világos, hogy hogyan kell ezt csinálni. Az eredeti, 2008-as rendelet előírta, mire van szükség, azt azonban semmilyen jogszabály nem fogalmazza meg, hogy mit tegyen az eladó a tanúsítvánnyal, kinek kell bemutatnia. Ezeket a szabályokat rögzíti egy most készülő kormányrendelet. A rendelet szigorú lesz: még az újsághirdetésekben is fel kell tüntetni az eladni kívánt lakás besorolását!

A tanúsítványok egy központi internetes oldal programjával készülnek majd el. Az építésügyekért felelős minisztérium honlapján lesz elérhető a program, oda kell feltölteni az adatokat. Itt minden egyes tanúsítás külön kódszámot is kap. Ezt a kódszámot fel kell tüntetni az adásvételi szerződésen is. A földhivatal csak kódszámmal együtt fogadja el a szerződést. Tehát tanúsítvány nélkül nem lehet az új tulajdonos nevére átíratni a lakást. Ugyanezt az azonosító kódot kell a bérleti szerződésre is ráírni.

Jövő év január 9-étől csak úgy lehet majd újságban, televízióban, interneten lakást hirdetni, ha feltüntetik a hirdetés szövegében a lakás energetikai besorolását. Ez minden, "kereskedelmi médiában" közreadott hirdetésre vonatkozik, magánszemélyre és céges eladóra egyaránt. Tehát egy lakást kínáló ingatlanos apróhirdetésben is kötelezően ott kell lennie a kódnak. Az viszont nem világos, hogy ezt ki fogja számon kérni, s mi történik, ha nem lesz ott a kódszám? Egy hiányos apróhirdetés esetén megbírságolják a hirdetést közreadó újságot?

Ki kell függeszteni a tanúsítványt

Az eredeti szabályok is rögzítették, hogy az ezer négyzetméter feletti állami épületekben ki kell függeszteni, közszemlére kell tenni a tanúsítvány összefoglalóját. Ez a kör most kibővül, nem csak az állami ingatlanokra lesz kötelező. Ki kell függeszteni a tanúsítványt minden 500 négyzetméter feletti

  • kereskedelmi,

  • szolgáltató,

  • raktár,

  • közösségi szórakoztató,

  • vagy kultirális rendeltetésű épület esetében.

Persze csak akkor, ha készült felmérés. Ha ugyanis az épület nem cserélt gazdát és nem adték bérbe, akkor nem biztos, hogy készült!

A bérbeadás szabályai viszont enyhülnek. A bérbeadók számára még két és fél évig, azaz 2015 végéig önkéntes lesz a tanúsíttatás. Nem kötelező a bérlethez, kötelező viszont a hirdetéshez. Így aki meg akarja hirdetni a bérbe adandó irodát, vagy üzlethelyiséget, annak önkéntessége ide vagy oda, el kell készítenie a felmérést.

Ellenőrzik a tanúsítványokat

Az internetes rendszerbe való feltöltéssel az összes tanúsítvány bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba is. Az adatokat ellenőrizni is fogják, minden évben a feltöltött tanúsítványok 2 százalékát. Az ellenőrzést a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara végzi. Erről a tanúsítást végző szakembert értesíteni is fogják, aki köteles együttműködni az ellenőrökkel. Ha hibát találnak, köteles kijavítani. Ha pedig valótlan dolgot állít a tanúsítványban, akkor ennek a vétségnek jogi következményei is lesznek. Hogy ez pontosan mi, még nem tudjuk, külön jogszabály fogja előírni. Talán pénzbírságra, vagy a szakértői névjegyzékből való időszakos felfüggesztésre, végleges törlésre lehet számítani.

Enyhítést kapnak a régi épületek

A tanúsítvány minden esetben javaslatokat is tartalmaz arra, hogyan lehetne az energiapazarló épületek besorolásán javítani. Ezt eddig akkor kellett csatolni, ha az épület nem érte el a C kategóriát. Ezt a javaslatot most majd csak akkor kell megtenni, ha a beruházás meg is térülhet a tulajdonos számára. Így felmentést kapnak javaslat készíttetése alól azok a rossz minőségű épületek, ahol aránytalanul sokba kerülne a kis energiafelhasználás elérése. A rendelet kimondja, hogy nem kell javaslatokat feltüntetni, ha a számítások szerint új épületnél 30, meglévőnél 20 év alatt nem térülnek meg az energetikai beruházás költségei. Erre bevezeti a rendelet a költségoptimalizált szint fogalmát. Ez alatt az energiahatékonyságnak azt a szintjét értik, amely az épület becsült élettartalma alatt a legolcsóbb működtetést teszi lehetővé. Tehát nem minden esetben a legjobb besorolásra kell törekedni, hanem az adott épületeknek megfelelő költségoptimalizált szintre.

Típusterveknél lehet spórolni

Megtakarítást jelenthet az is, az egymáshoz nagyon hasonló családi házak esetén nem kell mindegyikre külön-külön elkészíteni a tanúsítványt. Erre akkor lesz lehetőség, ha a házak azonos tervek alapján és azonos gépészettel készülnek. Az elsőre elkészített számítások alkalmazhatóak lesznek a többi hasonló épületre is. Ezt eddig csak az egy épületen belül lévő, hasonló lakásoknál engedte a rendelet.

A tanúsítvány 10 évig lesz érvényes, kivéve, ha a tanúsítást meglévő épületeknél a mért energiafogyasztási adatok és számlák alapján végzik el. Ekkor 3 év az érvényességi idő. Ha viszont időközben megváltoznak az előírások, akkor a papírt is újra el kell majd készíttetni. Szigorítás pedig biztosan várható, hiszen 2021-ig az egész EU-ban megváltoznak az építési követelmények. Sokkal szigorúbbak lesznek a feltételek, szinte csak majdnem nulla kibocsátású épületeket lehet majd építeni. Ehhez előbb-utóbb hozzáigazítják a magyar törvényeket is. A most készülő tanúsítványok tehát biztosan nem fogják kitölteni az érvényesség 10 évét.

A bemutatott rendelet egy tervezet, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet módosítására. Elolvasható a www.kormany.hu oldalon a Dokumentumok/Jogszabálytervezetek menüben. Közreadva április 23-án. 

Nagy Csaba |www.epitoelet.hu

Kötelező lesz a zöldkártya a lakás bérbeadáskor is

energiagazdálkodás, energia gazdálkodásA kormány módosította a lakásbérleti törvényt, ami azt jelenti, hogy ha valaki lakást ad ki, annak egy tanúsítványt is készíttetnie kell arról, hogy például mennyibe kerül az ingatlan fűtése. A főbérlőnek a szerződéskötéskor be kell mutatnia a zöldkártyát a bérlőnek, akinek láttamoznia kell a papírt. Ha leszerződnek, a lakás tulajdonosának el kell mennie a közjegyzőhöz, aki hitelesíti oldalanként háromszáz forintért a dokumentumot. Az eljárás kissé bonyolult, és belekerül néhány tízezer forintba.

Bővebben...

25 évig bírja az új csodavillanykörte

Kereskedelmi forgalomba került az amerikai energiaügyi minisztérium Bright Tomorrow Lighting Prize versenyét megnyerő világítótest, a Philips ledes villanykörtéje [1]. A pályázaton a jövő fényforrását keresték, a fő szempontok az energiatakarékosság, a környezetbarát gyártás és működés voltak.

A Philips díjnyertes villanykörtéje a hagyományos izzószál helyett fényemittáló diódát, azaz ledet használ, és egy 60 wattos égőével egyenértékű fényt bocsát ki hatodannyi energiafogyasztással. A fénye a tesztek szerint sokkal természetesebb, és szembarátabb, mint az izzóké szokott lenni, és a gyártásakor is elkerülik a mérgező és veszélyes anyagok használatát.

A hatékonyságát az alacsony fogyasztás mellett a kiugró élettartam adja: a cég 25 évnyi üzemidőt garantál, mielőtt a körte kiégne. Ez évi átlagban villanykörténként hat dollár (nagyjából 1300 forint) megtakarítást jelent, ami az energiaügyi minisztérium számításai szerint csak az USA-nak évi 3,9 milliárd dollárt hozna, ha az ország minden 60 wattos villanykörtéjét lecserélnék. Ezen túl pedig 20 millió tonnával kevesebb lenne az éves szén-dioxid-kibocsátás is.

Egy ilyen átálláshoz azonban mélyen a zsebbe kellene nyúlni: egyetlen égő 49,97 dollárba, vagyis bő 11 ezer forintba kerül – bár ha hihetünk a reklámnak, alig több mint nyolc év alatt behozza az árát az alacsonyabb villanyszámlával. Egyelőre csak néhány New York-i márkaboltban kapható, de online is lehet rendelni belőle.

Forrás: Index.hu

1. oldal / 4