Kinek ajánljuk a hőkamerás ingatlanfelmérést?

Az ingatlantulajdonosoknak és a leendő ingatlantulajdonosoknak.

Egy kormányrendelet értelmében minden új építésű ingatlannak 2009. január 1-jétől önálló energetikai tanúsítványra lesz szüksége. Hogy miért fontos ez a hőkamerás épületdiagnosztika szempontjából?

Azért, mert minél gazdaságosabb az épület, várhatóan annál nagyobb értéke lesz az ingatlanpiacon, hiszen a későbbiekben a fenntartási költségek kisebbek. Amennyiben értékálló ingatlant szeretnénk, akkor érdemes megvizsgáltatni azt hőkamerával is. Ingatlanvásárlás előtt könnyebben és nyugodtabban hozhatnak döntést a leendő tulajdonosok, ha a hőkamerás felvételek alapján már előre tudják, milyen esetleges kivitelezési hibái vannak kiszemelt otthonuknak.

Önnek is szüksége van hőkamerás ingatlanfelmérésre? Rendelje meg MAXI Csomagunkat, mely magában foglalja az épület energetikai tanúsítását is!

Megrendelem

Budapest Piac - Interjú a Benedetti Energiagazdálkodási Kft.-vel

Akár tízezreket is spórolhat hőkamerával. Egy ugyanolyan méretű lakóház fűtése Magyarországon ötször annyiba kerül, mint Ausztriában - mondja Rózsahegyi Barnabás, az energiatakarékossággal foglalkozó Benedetti Kft. gazdasági igazgatója. Ez a drágaság elsősorban azért van, mert a magyar ingatlanok hőszigetelése nem megfelelő.

A lakóingatlanokban, irodaházakban minden eddiginél hatékonyabban meg lehet állapítani, hol vannak azok az építési hibák, amelyek a magasabb fűtésszámlákért is felelősek lehetnek. A megoldás: a hőkamera. A Benedetti Kft. új  szolgáltatásának lényege, hogy speciális hőkamera alkalmazásával vizsgálják meg az épületek hőveszteségét.

Bővebben...

Mire jó a thermográfia?

  • Jól használható a penészkárok vizsgálatában. Ezek nagyon gyakran új épületeknél jelentkező problémák. Okai például:

    - az építkezés során az épület többször elázik, míg nincs rajta a tető
    - a külső szigetelés miatt a csapadék nem tud hová eltávozni
    - a födémeknél, koszorúknál, nyílászáróknál nem a megfelelő szigetelést alkalmazták, vagy szakszerűtlen a beépítése a nyílászáróknak.

    Ezekben az esetekben a kritikus pontoknál alacsony felületi hőmérséklet mérhető, a páralecsapódás kockázata megnő, és a penészképződés szempontjából kedvező feltételek alakulnak ki.

    A penész ugyanis alacsony hőmérséklet és magas páratartalom egyidejű jelenléténél figyelhető meg.

    Ilyen esetekben a megoldás a szigetelés, de ezt alaposan meg kell tervezni, nehogy nagyobb kárt okozzunk.

  • - Folyások, szivárgások pontos helyének meghatározásában
    - Láthatóvá teszi a falfűtést, padlófűtést, mennyezeti fűtést, stb.
    - Elektromos vezetékek meghatározásában
    - Kapcsolószekrények vizsgálatában.
    - Alkalmazzák hadiiparban, határőrségeknél az embercsempészet felderítésében.
    - Használják az orvostudományban diagnosztikai céllal.

A hőkép története

Az első úgynevezett hőkép 1840-ben készült el, Sir John Herschel munkája nyomán. Sikerült egyszerű felvételt készítenie papírra, amit termográfnak nevezett el. Nagy jelentőségű lépés volt 1880-ban Langely találmánya, a bolométre. Ezzel egy tehén hőjét képes volt érzékelni 400 méter távolságból.

A 80-as években az amerikai Védelmi Minisztérium titkos, nagyléptékű megbízást adott a Honeywell és a Texas Instruments (TI) vállalatoknak a hűtés nélküli infravörös érzékelő technológia kifejlesztésére. A hadsereg olyan érzékelőt akart, amelynek nagyon rövid a bekapcsolási ideje.

Mindkét program nagyon sikeres volt: a TI a tűzérzékelő (pyroelectric sensor), a Honeywell pedig a mikrobolométer kifejlesztése területén ért el sikereket. 1992-ben az amerikai kormány engedélyezte az infravörös technológia kereskedelmét, de azóta is ellenőrzése alatt tartja a technológiát.

A TI az érzékelő technológiájuknak kialakított egy kereskedelmi arculatot, a Honeywell pedig engedélyezte más vállalatoknak is a mikrobolométer érzékelő technológia alkalmazását.

Hőkamera működési elve

Infrakamerának vagy termokamerának is nevezik. Alapvetően ugyanúgy működik, mint az átlagos kamera, csak ebben az esetben a hőkamera a látható fény hullámhossza helyett az infravörös tartományra érzékeny.

A hőkamera a testfelszín által kibocsátott 1-100 mikron közötti hosszúhullámú infravörös sugárzást méri. A test felszínéről érkező hősugárzást a kamera érzékeli és méri, az adatot villamos jellé alakítja és digitalizálja. A számadatokhoz mesterséges színskálákat rendel, és grafikus képként megjeleníti a megfelelő szoftvert alkalmazó számítógép képernyőjén.

Így képes láthatóvá tenni azt, hogy hol melegebb és hidegebb az épület. Ezeket a hullámokat szabad szemmel nem lehet látni, de a hőkamera képes megmutatni. Segítségével fel lehet deríteni az épületen azokat a helyeke, ahol „elszökik” a meleg az épületből és az utcát fűti (emellett, még más területeken is nagy hasznát lehet venni, pl. hadiipar).

Hőfénykép

Az épület minőségének felmérésére szolgáló egyszerű, de nagyszerű eszköz ez a különleges fénykép. A thermográfia segítségével kimutathatók a tervezési és építési hibák, mint pl. a hőhíd, a hőszigetelés hiánya, sőt a nedvesedés is.

A tél a legjobb időszak a thermovízióra. A vizsgálat nem végezhető el bármikor. Többek között ezért sem kötelező része az energiatanúsítvány kiállításának. Legalább 20 °C fokos külsö és belső hőmérséklet különbségre van szükség, és lehetőleg napsütéstől mentes időre.

A thermográfia fizikai alapelve

Minden test felületi hőmérsékletének függvényében energiát bocsájt ki, elektromágneses sugárzás formájában.

Minél melegebb test, annál több sugárzási energia, és annál rövidebb hullámhosszú a kisugárzott energia maximuma. A földi testek sugárzása a hosszúhullámú infravörös tartományba esik. Ez a szemnek láthatatlan, de a speciális infravörös hőkamera látható képpé tudja átalakítani.

A kapott kép a felületi hőmérsékletet mutatja, minél melegebb a felület, annál melegebb színnel jelenik meg a test a képen.

Bolométer

A bolométerek eredetileg vékony ellenállás-huzalból készült hőmérséklet érzékelők voltak. A mikroelektronika fejlődésével ezek az eszközök polikristályos szilícium – technológiára épülnek, a detektor félvezető ellenállás, a megfelelő elektronikai környezettel. Sugárzó hő mérésére szolgáló érzékeny műszer.

Eredeti formájában két részből áll, mindkettő elfeketített (körülbelül 1µm vastag) platina csíkokat tartalmaz, amelyeket egy szigetelő keretben helyeztek el egymás után cikk-cakkban sorba kötve. A két részt egy Wheatstone-híd két szomszédos karjára kötik, az egyik részt sugárzásnak teszik ki, a másikat leárnyékolják. A sugárzásnak kitett rész ellenállásának megváltozása, amelyet az áthidaló árammérő segítségével lehet mérni, lehetővé teszi az elemre eső sugárzó hő kiszámolását.

Ma már általánosan elterjedtek a modern félvezető bolométerek, amelyekben a platinát félvezető csíkokra cserélik ki, ezeknek sokkal nagyobb (jóllehet általában negatív) a hőmérsékleti együtthatójuk, ami a berendezést érzékenyebbé teszi.